🇲🇹 Málta: Népesség
Málta – Népesség: 580 000 (2025). Ezzel 216 ország közül a 170. a világon, és a 40. itt: Európa. 1960 óta a változás: +77 %.
Az országban élők száma.
Népesség
580 000
2025
Világranglista
#170
/ 216
Helyezés: Európa
#40
Málta összevetve hasonló és közeli országokkal
| Ország | Népesség | # |
|---|---|---|
| 🇲🇹 Málta | 580 000 | #170 |
| 🇨🇾 Ciprus | 1,4 millió | #155 |
| 🇮🇹 Olaszország | 58,9 millió | #25 |
| 🇱🇺 Luxemburg | 687 000 | #166 |
Gyakori kérdések
Mennyi Málta – Népesség értéke?
Málta – Népesség: 580 000 (2025). Ezzel 216 ország közül a 170. a világon, és a 40. itt: Európa. 1960 óta a változás: +77 %.
Hányadik Málta a világon?
Málta a(z) 170. helyen áll 216 ország közül (Népesség), és a 40. itt: Európa.
Hogyan áll Málta a szomszédaihoz képest?
Málta 580 000; Ciprus 1,4 millió, Olaszország 58,9 millió, Luxemburg 687 000.
Történeti adatok
| év | Népesség |
|---|---|
| 1960 | 327 000 |
| 1965 | 319 000 |
| 1970 | 303 000 |
| 1975 | 304 000 |
| 1980 | 317 000 |
| 1985 | 336 000 |
| 1990 | 354 000 |
| 1995 | 377 000 |
| 2000 | 390 000 |
| 2005 | 404 000 |
| 2010 | 415 000 |
| 2015 | 444 000 |
| 2020 | 515 000 |
| 2021 | 518 000 |
| 2022 | 531 000 |
| 2023 | 553 000 |
| 2024 | 569 000 |
| 2025 | 580 000 |
További adatok: Málta
Mit jelentenek ezek a számok?
A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”
A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.