🇲🇻 Maldív-szigetek: GDP egy főre
Maldív-szigetek – GDP egy főre: 14 606 $ (2025). Ezzel 186 ország közül a 70. a világon, és a 15. itt: Ázsia. 1970 óta a változás: +9355 %.
A GDP elosztva a lakossággal – nagyjából mutatja, mennyire jómódú egy ország.
GDP egy főre (Nominális)
14 606 $
2025
GDP egy főre (PPP)
28 538 $
2025
Világranglista
#70
/ 186
Helyezés: Ázsia
#15
Maldív-szigetek összevetve hasonló és közeli országokkal
| Ország | GDP egy főre (Nominális) | PPP | # |
|---|---|---|---|
| 🇲🇻 Maldív-szigetek | 14 606 $ | 28 538 $ | #70 |
| 🇱🇰 Srí Lanka | 5002 $ | 17 065 $ | #119 |
| 🇴🇲 Omán | 19 946 $ | 42 293 $ | #56 |
| 🇮🇳 India | 2702 $ | 11 748 $ | #144 |
| 🇧🇩 Banglades | 2597 $ | 10 154 $ | #146 |
| 🇳🇵 Nepál | 1536 $ | 6175 $ | #160 |
Gyakori kérdések
Mennyi Maldív-szigetek – GDP egy főre értéke?
Maldív-szigetek – GDP egy főre: 14 606 $ (2025). Ezzel 186 ország közül a 70. a világon, és a 15. itt: Ázsia. 1970 óta a változás: +9355 %.
Hányadik Maldív-szigetek a világon?
Maldív-szigetek a(z) 70. helyen áll 186 ország közül (GDP egy főre), és a 15. itt: Ázsia.
Hogyan áll Maldív-szigetek a szomszédaihoz képest?
Maldív-szigetek 14 606 $; Srí Lanka 5002 $, Omán 19 946 $, India 2702 $.
Történeti adatok
| év | GDP egy főre (Nominális) | PPP |
|---|---|---|
| 1960 | – | – |
| 1965 | – | – |
| 1970 | 154 $ | – |
| 1975 | 175 $ | – |
| 1980 | 255 $ | – |
| 1985 | 668 $ | – |
| 1990 | 956 $ | 4524 $ |
| 1995 | 1553 $ | 6214 $ |
| 2000 | 2213 $ | 8528 $ |
| 2005 | 3801 $ | 9719 $ |
| 2010 | 7169 $ | 12 789 $ |
| 2015 | 9650 $ | 17 881 $ |
| 2020 | 7396 $ | 13 428 $ |
| 2021 | 10 178 $ | 19 058 $ |
| 2022 | 11 788 $ | 22 882 $ |
| 2023 | 12 587 $ | 24 806 $ |
| 2024 | 13 375 $ | 26 210 $ |
| 2025 | 14 606 $ | 28 538 $ |
További adatok: Maldív-szigetek
Mit jelentenek ezek a számok?
A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”
A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.